Hírek
2020. Szeptember 26. 11:00, szombat |
Belföld
Forrás: mti - illusztráció: mti
Szeptemberben 6,2 százalékkal csökkent az álláskeresők száma
Az álláskeresők száma szeptemberben havi összevetésben 6,2 százalékkal csökkent, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a szeptemberi zárónapon 323 400 álláskereső szerepelt.
21 300-zal kevesebb az augusztusinál.
Ezáltal már harmadik hónapja fokozódó ütemű csökkenés tapasztalható, hiszen júliusban 2,8 százalékkal, augusztusban pedig már 5,8 százalékkal mérséklődött az álláskeresők száma az előző hónaphoz viszonyítva.
Az NFSZ honlapján közölte, szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az álláskeresők száma 32,9 százalékkal, több mint 80 ezerrel nőtt.
Az év kilencedik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,9 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,9 százalék. A legalacsonyabb arányt Győr-Moson-Sopron megyében mérték.
Szeptemberben 46 100 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási, kerületi hivatalnál, 12,6 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 6,4 százalékkal csökkent.
Az álláskeresők 8,6 százaléka, 27 900 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyében is jelentős volt a számuk.
Az álláskeresők 24,5 százaléka, 79 100 ember, több mint egy éve keresett munkát, ez 15,7 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Szeptemberben 47 400 volt a 25 év alatti és 76 800 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,7, illetve 23,7 százalékot tett ki.
A regisztrált álláskeresők 31,3 százaléka iskolai, és OKJ-s szakképzettséggel sem rendelkezik, a szakképzetlen álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb.
Az NFSZ adatai szerint szeptember 153 900 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 53,5 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 52,4 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
Az év kilencedik hónapjában a foglalkoztatók 26 700 üres álláshelyet jelentettek be, ezek 60,5 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 16 100 volt, amelynek 69,7 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.
Szeptemberben 92 200 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 62 000 betöltetlen maradt.
A foglalkoztatók egy hónap alatt 822 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be. Az elbocsátások a szektorok közül a légiszállítást kiegészítő szolgáltatást, az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet, az illatszer-nagykereskedelmet, az egyéb általános rendeltetésű gép gyártását és a műszaki vizsgálatot, elemzést érintették főként Budapesten, valamint Veszprém, Pest és Baranya megyében.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 4,8 százalékos volt a 2020. május-júliusi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 224 300-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékponttal volt magasabb.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Március 25. 13:00, szerda | Belföld
Az EU-ban 1,4 százalékkal nőtt az új autók eladása februárban
Az Európai Unióban éves összevetésben 1,4 százalékkal, 865 ezer 437-re nőtt az új autók eladása februárban - áll az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA honlapjára kedden fölkerült jelentésben.
2026. Március 25. 09:00, szerda | Belföld
31,5 milliárd forintos uniós támogatásból újulnak meg egészségügyi intézmények
Európai uniós támogatás segítségével 31,5 milliárd forintból újulnak meg egészségügyi intézmények
2026. Március 25. 08:00, szerda | Belföld
Orbán Viktor: egy ukránbarát kormány háborúba viszi az országot
2026. Március 25. 06:38, szerda | Belföld
Magasabb infláció és alacsonyabb gazdasági növekedés, mint amit vártak
Továbbra is indokolt az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés, a geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet okán - mondta Varga Mihály.
