Még májusban kérte Székesfehérvár lakóit a város vezetése, hogy mondják el véleményüket, induljon-e a város az Európa Kulturális Fővárosa címért. Széleskörű lakossági megkeresés indult: az érdeklődők szavazhattak a város honlapján és több újságban kivágható válaszlapot is közzétett az önkormányzat. Többen telefonon illetve elektronikus levélben mondták el véleményüket.

Az augusztus 15-én zárult konzultáció során több mint háromezer-hétszáz fehérvári nyilvánította ki akaratát, a véleményt mondók 93%-a támogatta, hogy Székesfehérvár induljon el a pályázaton.

Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András a város Szent István-napi ünnepi közgyűlésén jelentette be, hogy a fehérváriak véleményének ismeretében a város elindul az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázaton.

Mint dr. Cser-Palkovics András fogalmazott, nem pusztán a cím elnyerése a cél. „Fontosabb a szándék, az irány kijelölése, annak deklarálása, hogy ki akarunk lépni az araszolásból! Fontosabb annak kimondása, hogy Fehérvár hosszú távú jövőjét alapvetően befolyásolhatja polgáraink kulturális, szellemi fejlődése, önmegvalósító lehetőségeik kiteljesedése.”

A polgármester a bejelentéskor azt is elmondta: a városvezetésnek elhatározott szándéka, hogy Székesfehérvárt, a valamikori mezővárost, a jelen erős iparvárosát a térség, sőt az ország egyik kiemelkedő innovációs központjává, ehhez mérten pedig kulturális, szellemi gócpontjává tegye, mindennek eszköze lehet maga az EKF-pályázat.

Székesfehérvár polgármestere a pályázat előkészítésére tíz szakértőből álló munkacsoportot hozott létre.

A munkacsoport tagjai:

Balázs Mihály Kossuth-díjas, Ybl Miklós-díjas és Prima Primissima díjas építész, akadémikus, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszék valamint az Építőművészeti Doktori Iskola vezetője. A kortárs magyar építészet es építészképzés meghatározó személyisége, nevéhez számos, főként kulturális célú középület tervezése kötődik.

Batta András Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, egyetemi tanár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem korábbi rektora. Főbb szenvedélyei: zenei tehetségek felfedezése és mentorálása, zenei ismeretek széleskörű terjesztése, új kulturális, zenei projektek megvalósítása.

Kristóf Anita, a Hungexpo vendégrendezvény értékesítési igazgatója, elsősorban nagy külföldi es belföldi rendezvények értékesítésében és levezénylésében vállal szerepet. Számos nemzetközi rendezvényen képviseli a Hungexpót.

Lantay Attila Pro Architectura-díjas, Hild János-díjas és Ybl Miklós-díjas építész, Székesfehérvár főépítésze. Korábban Fejér megye állami főépítésze volt, illetve dolgozott a Balatoni Főépítészi Irodán is. A székesfehérvári születésű főépítész tevékenysége során a városhoz való személyes kötődésére támaszkodva, saját elképzeléseit ötvözi a székesfehérvári nagy építész-elődök szellemi hagyatékával.

Lehrner Zsolt bankfiókvezető, gazdasági szakember, 19 éve dolgozik pénzügyi területen. Európa középvárosainak jó ismerője, büszke székesfehérvári gyökereire, míg a város kulturális életének népszerűsítését szívügyének tekinti.

Ruprecht László kreatív séf, gasztronómiai tanácsadó, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke. Magyarország jelentős és reprezentatív szállodáiban dolgozott. Tanult Franciaországban, Németországban, mesterkurzuson vett reszt Párizsban. Számos nemzetközi gasztronómiai eseményen, borvacsorán képviselte hazánkat, illetve a Köztársasági Elnöki Hivatal egyes díszétkezéseinek megalkotója.

Sebő Ferenc Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója. A Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként is tevékenykedett. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozatának kitüntetését is megkapta.

Szikora János Jászai Mari-díjas rendező, a Vörösmarty Színház igazgatója. A kortárs magyar színházművészet meghatározó személyisége, akinek több mint három évtizedes színházi életművét átütő erejű vizualitással es mélyreható elemző készséggel létrehozott előadások jellemzik. Igazgatása alatt a Vörösmarty Színházban az ország egyik legerősebb társulatát hozta létre.

Szőcs Géza Kossuth-díjas, József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas író, költő. Nehéz időkben kezdte mind költői, mind közéleti pályáját: Erdélyben, Ceausescu Romániájában. A diktatúrával aktív harcot vállaló szerző ma már rangos kitüntetések birtokosa, kultúrtörténeti kutatásokat végez.

Tóth Norbert kortárs művészeti tanácsadó, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója. Pályája során tizenegy ország több mint harminc jelentős múzeumában, kulturális intézményében mutatta be a kortárs magyar képzőművészetet, több mint háromszáz kortárs művészeti kiállítás kurátora volt.

2023-ban ismét magyar város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. 2010-ben Pécs volt ez a magyar város. Néhány esztendeje már két vagy több ország is indulhat a megtisztelő címért egyazon évben. (2000-ben, a Millenium évében pedig 9 város várost választottak ki.)

A címre pályázó magyar városok:
Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Eger, Miskolc, Tokaj, Veszprém

Nagy-Britannia pályázói:
Bristol, Dundee, Leeds, Milton Keynes, Truro, Belfast, Nottingham

Az országok, illetve a városok pályázatainak elbírálásáról, az Európai Parlament és a Tanács szabályzásról bővebben ITT olvashatnak az érdeklődők:

Rövid videó-összefoglaló az EKF történetének 30 évéről (2015-ig):