Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

2014. február 28-án kórházból jövet ahol pár nappal előtte műtöttek megálltam csekkeket feladni.

Mivel nem volt hely a közelben, a menetiránnyal szemben álltam meg minél közelebb a bejárathoz, mint később kiderült szabálytalanul. Sajnos még elég rosszul voltam szerettem volna minél kevesebbet menni.

Kb. 3 percig tartózkodtam a Postán és mire kijöttem közterületesek helyszíni bírsággal sújtottak 10.000 Ft-ra. Kértem, hogy méltányosságból engedjék el hivatkoztam műtétemre.

Hallottam, hogy a kisebb szabálysértéseket kivonták az objektív felelősség hatálya alól, ezért ha szabálysértési eljárást indítanak a gépjármű tulajdonosa ellen megtagadhatja a vezető adatait.

Ez igaz?

Köszönettel.

2014. 03. 06.
________________________________________
Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Sajnos pont a legfontosabb körülményről nem tájékoztatott, miszerint a helyszíni bírságot Önnel, mint a gépjármű vezetőjével szemben, vagy a távollétében szabták ki és már csak a helyszíni bírság kiszabásáról szóló szelvényt és csekket találta az autója szélvédőjén?

Ha Önnel szemben szabták ki, akkor túl sok mindent nem tud tenni, mert ha a helyszínen elfogadta a bírságot és alá is írta a nyomtatványt, akkor az ott és akkor jogerőre emelkedett. Mivel nem adta meg a KRESZ jogszabályhelyet sem, amire hivatkozva Önt megbüntették, így a büntetés jogosságáról vagy jogtalanságáról nem tudok érdemben nyilatkozni. Megérzésem szerint ráadásul fixbírságos szabálysértésről van szó, mely rendőrségi eljárás esetén az összeg a duplájára fog emelkedni.

Gondolom járt bent a közterület-felügyeletnél és ott tájékoztatták arról, hogy nincs lehetőség méltányosságra. Ez valóban így van, mivel helyszíni bírságról van szó, a kiszabott összeg utólag nem változtatható meg, illetve a közterület-felügyeleteknek egyébként sincs olyan hatósági jogköre, ami alapján határozatot hozhatnának, részletfizetést adhatnának vagy a bírságot elengedhessék.

Ha a távollétében szabták ki a bírságot, akkor 30 napja van megfizetni azt, ha ennek nem tesz eleget, akkor a nyilvántartásból lekérik a gépjármű tulajdonosának / üzembentartójának az adatait és a címére megküldik a fizetési felszólítást, hogy 30 napon belül fizesse meg azt. Ha erre sem kerül sor, akkor feljelentést tesznek ismeretlen személlyel szemben az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál (Budapesten a kizárólagos hatáskörrel rendelkező BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság Központi Közlekedési Szabálysértési Osztálynál).

Mivel a gépjárművet vezető személy a távollétes helyszíni bírság kiszabása esetén ismeretlen maradt és szabálysértési eljárást csak ismert személlyel szemben lehet lefolytatni, ezért a Rendőrségnek először tisztáznia kell az elkövető kilétét. Ilyenkor a feljelentésben szereplő gépjármű tulajdonosát / üzembentartóját keresik meg egy felszólítás formájában, hogy nevezze meg a szabálysértés elkövetőjét.

A tulajdonos / üzembentartó ilyen esetben tanúként van felszólítva írásbeli tanúvallomás megtételére. A felszólításban is szerepel, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 60. §-a alapján a tanú nem köteles vallomást tenni, ha azzal magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná.

A vallomás megtételét a fenti módon tagadhatja meg, a válaszát vissza kell küldeni a felszólító rendőri szervnek.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
www.onlinejogsebesz.hu