A közleményben azt írták: az etikus adománygyűjtő szervezetek mintegy fele által kitöltött kutatás szerint a szervezetek 70 százalékánál okozott valamilyen nehézséget a járvány az adománygyűjtésben. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a személyes találkozók és rendezvények hiányában nehezebb elérniük a potenciális támogatókat.

A megkérdezett szervezetek 40 százaléka szerint több, míg 35 százaléka szerint kevesebb pénzbeli adomány érkezett a járvány kezdete óta, és majdnem minden második szervezet azt jelezte, hogy kevesebb az önkéntesmunka-felajánlás.

Tízből négy szervezet nem fogad szívesen tárgyi adományt. A legnagyobb nehézséget a szervezetek 62 százalékánál a tárolás, 55 százalékánál a szétválogatás és 52 százalékánál a szállítás jelenti. Az adomány szétosztása is majdnem minden második szervezetnek plusz munkát ad. A szervezetek 38 százalékának pedig az adományok fertőtlenítése, tisztítása jelent nehézséget, amire járványidőszakban még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük - derült ki a felmérésből.

Ismertették: a szervezetek 35 százaléka jelezte, hogy van olyan tárgyi adomány, amelyet a járvány miatt nem fogadnak. Ez leginkább a ruhaadományokat (50 százalék), bútorokat (40 százalék) és az élelmiszert (20 százalék) érinti.

A tárgyi adományok közül a legnagyobb segítséget a szervezetek felének a digitális eszközök, 38 százalékának a fertőtlenítőszerek, 35 százalékának az irodaszerek, 28 százalékának a tartós élelmiszerek, és 24 százalékának az egészségügyi termékek jelentik.

Hangsúlyozták: 10-ből 8 szervezet számára a rendszeres pénzbeli támogatás nyújtja a legnagyobb segítséget, majd ezt követi az eseti pénzbeli támogatás. A jelenleg még kevésbé elterjedt adománygyűjtési forma, a hagyaték a szervezetek fele számára fontos, fele egyáltalán nem számol vele - tették hozzá.

A felmérést az SOS Gyermekfalvak februárban online végezte az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének (ASZÖT) tagjai körében. A kérdőívet 29 szervezet töltötte ki - olvasható a közleményben.