• Innentől a jövőnket használjuk el: úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre.

Tavaly ez a nap augusztus 8-án jött el, 1997-ben pedig még csak szeptember végére esett. Sőt, 1970-ben egészen december 23-áig sikerült húzni, vagyis akkor közel optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke.

"A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség természeti erőforrások iránti igénye és károsanyag-kibocsátása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ez a dátum egy jelképes nap: ezt követően a fogyasztásunk már az ökoszisztéma rovására megy, és jól mutatja, hogy az emberi tevékenység mekkora nyomást helyez a természetre" - mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Jelenleg ugyanis több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, valamint nagyobb mértékben halászunk és irtjuk ki erdeinket, mint ahogyan azok újratermelődni tudnának. Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartása, valamint ilyen mértékű népesség- és fogyasztásnövekedés mellett annyi erőforrásra lenne szükségünk egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani - azonban csak ez az egy bolygó áll rendelkezésünkre.

Ez a globális átlag, a fogyasztás mértéke azonban országonként eltérő képet mutat:

• ha például a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk.
• az Egyesült Államok lakosainak életmódjával pedig 4,8 Földnyi erőforrást használnánk fel egy év leforgása során.
• A rekorder Luxemburgban ez a szám: 9,1!
• A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán.
• A magyarországi adatokból az látszik, hogy mi is jóval túllépjük az ideális mértéket, hiszen ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk.

A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60%-át, az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki. Emellett jelentős komponens a mezőgazdaság is, de a lábnyomunk részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.

"Az ökológiai túlfogyasztás természetesen csak korlátozott ideig lehetséges: egy idő után degradálódik a természeti környezetünk, sőt, jó eséllyel össze is omolhat. A túlfogyasztás világnapja egy rendkívül fontos emlékeztető! Arra hívja fel a figyelmünket, hogy egyéni, nemzeti és globális szinten is azonnali lépéseket kell tennünk: küzdenünk kell az éghajlatváltozás ellen, csökkentenünk kell fogyasztásunkat azért, hogy a biológiai sokféleség megdöbbentő mértékű csökkenését le tudjuk lassítani, az erdőket, az óceánokat, a vadvilágot és az édesvizeket meg kell óvnunk annak érdekében, hogy a fenntarthatóság útjára lépjünk" - hívta fel a figyelmet Antal Alexa.

A zöldunió ez évre vonatkoztatott Z17 előrejelzése - sajnos - helyesen jósolta meg a túlfogyasztás napját, augusztus 1 és 3 közé lőtte be a dátumot. A zöldunió átfogó előrejelzése ezen a linken tölthető le.

További információk és tippek olvashatóak a wwf.hu/tulfogyasztas oldalon.

Az ökológiai lábnyomot globális hektárban számoljuk. Földünkön összesen 12,6 milliárd biológiailag produktív föld- és tengerfelület van, vagyis a jelenlegi 7,4 milliárdos népességgel számolva fejenként mindenkinek 1,7 hektár jut.

Ha ebből kivonjuk a számolt ökológiai lábnyomot, és az eredmény pozitív, akkor fenntartható módon élünk. Ha negatív, túlhasználjuk a természetet, ami egy idő után kimerül, és még annyit sem ad, amennyit most.

Itt kiszámolhatod, hogy nagyságrendileg mekkora a mindennapjaid ökológiai lábnyoma.

Mindenképp változtatnunk kell

A fentiekből világosan látszik, hogy a "túlnépesedés" nem csak az emberiség lélekszámától, hanem életmódjától is függ. És ettől nagyon kényes a kérdés. Senki, senkinek nem írhatja elő, hány gyereket vállaljon, miközben senkitől nem vehetjük el a fejlődés, a jobb élet lehetőségét sem – mondta Zanin Éva, a WWF Magyarország munkatársa.