Új sorozatában azt vizsgálja a Pénzcentrum a Belügyminisztérium adatai alapján, hogy az egyes országrészekben és vármegyékben mely településekre költöztek a legtöbben az elmúlt években. A hétvégén megjelent cikkben a Közép-Dunántúl három vármegyéje, köztük Fejér esetében nézték meg az állandó lakosságszám alakulását egy és öt évre vetítve.

Ezek alapján vármegyénkben főként a Velence-tavi és Székesfehérvár környéki agglomerációs települések számítanak népszerűnek. A régióval kapcsolatban megjegyzik, hogy több településen emelkedett egy, illetve öt év alatt az állandó lakosok száma, mint ahány helyen csökkent vagy stagnált. A Közép-Dunántúlon a városok többségében fogyatkozik, vagy stagnál a lakosok száma, bár ebben a régióban a városok negyede-harmada népesebb lett az elmúlt években.

A lap kitér arra, hogy a lakosságszám apadása ebben a régióban alacsonyabb, mint országosan, és a cikksorozat korábban vizsgált régióiban. 2018 óta a lakosságszám csökkenése mindössze 1,2 százalékos volt, egy év alatt pedig 0,29 százalék. Hozzáteszik: a lakosságszám változást nemcsak az elvándorlás befolyásolja, hanem a születések és halálozások száma is. A kiugró növekedés vagy csökkenés azonban valószínűleg nemcsak a népszaporulat vagy a természetes fogyás jele lehet, hanem akár a belső vándorlásé is.

Kizárólag Fejér adatait vizsgálva kiderül, hogy 108 településből 72 helyen (66,7%), vagyis a megye kétharmadán nőtt legalább minimális mértékben az állandó lakosság száma öt év alatt. Az elmúlt egy évben 64 települést (59,3%) találtak, ahol pozitív irányba történt elmozdulás. A lap szerint megállapítható, hogy vármegyénk településeinek népszerűsége óriásit nőhetett az elmúlt időszakban.

Az egyéves növekedési listát Pákozd, Daruszentmiklós és Nadap vezetik. Az ötéves növekedésben első lett Sukoró, ahol majdnem negyedével (23,81%) élnek többen, mint 2018-ban. Kevéssel lemaradva második Nadap (23,55%), Velence pedig a harmadik helyre (18,09%) verekedte fel magát. A legjobb húsz között csak nagyon kevés olyan kistelepülés szerepel, mint például Bakonykúti, Újbarok, vagy Bodmér.

Nem ilyen rózsás a helyzet a városok tekintetében. Dunaújvárosból szinte menekülnek az állandó lakosok: 2018 óta 9,7 százalékot esett a számuk. Móron több mint 5 százalékkal kevesebben élnek, Székesfehérváron pedig 4,4 százalékos a visszaesés öt év alatt. Népességfogyásban Fejér rekorder községei Gánt, Szabadegyháza és Igar: ezeken a helyeken több mint 5 százalékkal csökkent a lakosok száma az utóbbi öt évben.

fmc.hu