A kormányfő kifejtette: a Türkmenisztán és Magyarország közötti kapcsolatok kiszámíthatók, megbízhatók és a kölcsönös tiszteleten alapulnak.

"Ennek megfelelően jó szándékkal érkeztünk ide" és azzal a tervvel, hogy "kiszélesítjük és elmélyítjük a két ország közötti együttműködést" - fogalmazott.

Kiemelte: a látogatás ideje nagyon nehéz nemzetközi helyzetben történt, össze van zavarodva a nemzetközi politikai élet. Már a pandémia is felforgatta a nemzetközi viszonyokat, de az ukrán-orosz háború ezt még tovább bonyolította - mondta.

Hangsúlyozta: most egy olyan országban lehet, amely Magyarországhoz hasonlóan békepárti, és amely erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ez a konfliktus minél hamarabb rendeződjön, és visszatérjen a béke a nemzetközi diplomáciába.

Orbán Viktor kitért rá: a mostani helyzet felforgatta a hagyományos gazdasági kapcsolatokat is, és az is lehet, hogy még egy új világgazdasági korszakot is megnyit. Ezek a változások pedig "a mi nézőpontunkból, az európai nézőpontból felértékelték a közép-ázsiai térség szerepét" - jelentette ki.

Azt mondta, a klasszikus, kelet-nyugati szállítási és ellátási útvonalak megszakadtak, ezért "új útvonalakat és új partnereket kell keresnünk". A mostani helyzet felértékeli az egész közép-ázsiai térséget, és jó esély van arra, hogy ez a térség legyen a híd Kelet és Nyugat között - emelte ki.

Hangsúlyozta: "szükségünk van arra, hogy Közép-Ázsiából energia érkezzen Európába", és ehhez új forrásokra, új útvonalakra, új infrastruktúrára van szükség. Európának és Magyarországnak Türkmenisztán "nagyszerű partnere" lehet ebben - mondta. Hozzátette: "a mi energiaellátásunk diverzifikálásához önök jelentősen hozzá tudnak járulni".

A miniszterelnök kifejtette: ez nem lesz egyszerű, mert bonyolult infrastrukturális és szállítási kérdéseket kell megoldani, amelyek kívül esnek a két ország hatáskörén. "Érdekeltek vagyunk ezért a Kaszpi-tenger körüli nyitott kérdések" mihamarabbi rendezésében - jelentette ki.

Közölte: "ösztönözzük az Európai Unió intézményeit, sürgetjük őket", hogy az EU léptesse hatályba a 25 évvel ezelőtt aláírt partnerségi és együttműködési megállapodást Türkmenisztánnal. Egy ilyen nehéz helyzetben, amikor az orosz energiaforrásokról levágja magát Európa, nem engedhető meg, hogy ne legyen aláírva egy olyan partnerségi megállapodás, amely fontos gazdasági érdekkel bír Európa számára - emelte ki.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a türkmenisztáni gyógyszerellátásában Magyarország oroszlánrészt vállal, továbbá tárgyalások után lehetőség nyílik az energetikai együttműködés mellett a vízipari együttműködésre is, és megállapodtak abban, hogy mindkét fél az együttműködés újabb és újabb gazdasági területeit fogja javasolni.

Kitért rá: a tervek szerint megindítjuk a magyar nyelv tanítását Türkmenisztánban, és azt is szeretnénk, ha a két ország között a történelmi rokonságnak megfelelő erősségű és mélységű politikai és gazdasági kapcsolatok jönnének létre.