– közölte a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke az MTI megkeresésére.

Hankó Zoltán elmondta: 2007-ben, amikor lehetővé vált bizonyos készítmények patikán kívüli forgalmazása, a kamara akkori vezetése az így kieső forgalom miatt a patikusok várható egzisztenciális problémáira próbálta felhívni a figyelmet. Ez a félelem azonban nem igazolódott be, a patikán kívüli forgalmazás az alacsony volumen miatt nem volt érdemi hatással a gyógyszertárak gazdálkodására.

A köztestület elnöke úgy véli, a patikán kívüli forgalmazás közvetlen gyógyszerbiztonsági és gyógyszeralkalmazási kockázattal jár, ugyanis nincs az üzletekben felkészült, a gyógyszerekhez értő szakember, ezért a tájékoztatás is hiányos. Hankó Zoltán még ennél is nagyobb problémának érzi, hogy a gyógyszerek adott körének szabad forgalmazása hamis biztonságérzetet kelthet.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény akkori módosítása szigorú feltételekhez kötötte a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást, a többi közt rögzítve: patikán kívül az a gyógyszer forgalmazható, amely a gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, a tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és a mellékhatás, kölcsönhatás még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy. Ebbe a körbe tartoznak például egyes láz- és fájdalomcsillapítók, orr- és szemcseppek, vitaminok, savlekötők, köptetők és gyulladáscsökkentők.

Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, a lehetőség indulásakor egyes kiskereskedelmi láncok nagy fantáziát láttak a forgalmazásban, így többek között a benzinkút-hálózatok, drogéria- és egyes hipermarketláncok is megtendereztették a nagykereskedőket. Jelezte, a gyógyszergyártók hozzáállása sem volt egységes, nem minden gyártó üdvözölte a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást.

Mint mondta, a törvényi előírások – speciális szoftver a nyilvántartásra, zárt, a vásárlók felé nem nyitott elárusító szekrény, a betegtájékoztató rendszer megléte – inkább nehezítették, mint támogatták a forgalmazást.

A vezérigazgató jelezte, a Hungaropharma már nem szállít patikán kívüli forgalmazóknak, de korábban sem haladta meg a havi forgalom a 100 millió forintot, ami a teljes vény nélkül kiadható gyógyszerek (OTC) forgalmának alig egy százalékát érte el.
Feller Antal úgy látja, évről évre csökkenő és marginális forgalomról van szó, hiszen az adatok szerint a teljes patikán kívüli gyógyszerforgalom havi 50-70 millió forint lehet, és 2017 első hat hónapjában 3,7 százalékkal maradt el a múlt évitől – mondta.