mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön a több mint 200 kiállítót felvonultató, 34. Farmer Expo megnyitóján, Debrecenben.

"Négy féle terepen küzdünk ma; a virtuális világban, a valóságban, valamint a nemzetközi és hazai szintéren"- fogalmazott Nagy István.

A nemzetközi kihívásokról szólva, kiemelte Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettessel folytatott szerdai megbeszélését, amelyen megállapodtak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek előtt Magyarország továbbra is zárva tartja határait, ugyanis ha beengednék a termékeket, felborulna a magyar piac.

A brüsszeli költségvetési tervezetet Magyarország elutasítja, mert az európai agrárium finanszírozására tett javaslat elfogadásával feladnák az európai agráriumot, átcsoportosítanák az európai gazdák pénzét Ukrajnába. Ez a tervezet ellehetetlenítené a magyar és uniós gazdák jövőjét - fogalmazott.

Az EU és a dél- amerikai országok szabad kereskedelmi egyezménye is újabb veszélyeket rejt a magyar gazdákra nézve is, mivel újabb, ellenőrizetlen körülmények közül érkező termékekkel árasztanák el az Európai Uniót
- mondta a miniszter.

Kitért arra is, hogy óriási nehézséget jelent az is, hogy a virtuális térben kontroll nélküli hamis információk jelennek meg, és ezek korrigálása rengeteg időt vesz el.

Az agrárium hazai kihívásai közül kiemelte a kora tavaszi fagyot, amely a gyümölcsösökben 80-100 százalékos kárt okozott, a ragadós száj- és körömfájást, amely miatt majd 10 ezer szarvasmarha és ugyanennyi sertés veszett oda, továbbá a madárinfluenzát, amely a dél- alföldi területen idézett elő nagy károkat. A kiskérődzők pestise és a lóherpesz is megjelent, és komoly félelmet jelentett a déli határon felbukkanó afrikai sertéspestis vírus - tette hozzá, megjegyezve: a szőlészeket sem kímélte az év, 14 borvidéken jelent meg a szőlő sárgaság, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt.

A járványok mellett az aszály jelentette még a legnagyobb kihívást - mondta. Miután az előrejelzések előrevetítették, hogy az EU legforróbb nyara várható, a kormány megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset és átcsoportosított 4,7 milliárd forintot a csatornák javítására, hogy a lehető legtöbb vizet lehessen betárazni, így mostanra 990 ezer köbméter víz van a tározókban. A kormány arról is döntött, hogy 10 milliárd forintban átvállalja a gazdáktól a vízdíjat.

A legaszályosabb 2022-es évben 579 178 ezer hektár területen 22 ezer ügyfelet érintve jelentettek aszálykárt, idén, a legforróbb nyáron eddig még nem érte el ez a szám a 400 ezer hektárt - tette hozzá.

Eddig 1300 sikeres pályázat révén, 178 milliárd forintnyi pályázati forrással segítették az öntözési infrastruktúra megújítását, és jelenleg is vannak futó pályázatok
- közölte.

Kiemelte, hogy a 21. század mezőgazdaságát most alapozzák meg annak minden nehézségével és nincs jobb válasz a kihívásokra, mint a fejlesztés.

A miniszter szerint a gazdáknak úgy kell kalkulálniuk, hogy Dunántúl és Észak- Magyarország megtermeli a hazai kukorica szükségletet, a Dél-Alföldön pedig a vetésforgót úgy kell megtervezni, hogy az őszi vetésű, tavaszi aratású gabonafélék legyenek benne, illetve esetleg napraforgó, amely tolerálja a meleget.

A gazdák ebben nincsenek egyedül, ha a változás útjára kívánnak lépni, akkor a kormány a forrást és a megoldást biztosítja ehhez számukra - mondta a miniszter.