Csontó visszanyúl a fotókkal és szövegekkel operáló hetvenes évekbeli konceptuális művészethez, de a kidolgozatlanság, a szikár köldöknézés és az önmagába záródó teória helyett jól szabott és zamatos installációkban gondolkodik. A kevert műfajú munkái a rövid feliratok és a hozzájuk társított tárgyak vagy fotók együttesére építenek. Csontó Lajos ugyan napjaink alkotója, mégis műveiben rendszeresen foglalkoztatja a kép hatalmának kérdése, misztikus ereje. Ráadásul folyamatosan felbukkan nála a hagyományhoz, hagyományos ábrázoláshoz kapcsolódás és az ettől való elszakadás, az újítás egyidejű megjelenítése. Így alkotásait a kulturális idézőjelek permanens kísértése jellemzi, metaforikus tartalommal telítve. Ennek következtében a kortárs művészet aspektusából Csontó művei is vádolhatók képrombolással, mivel a kortárs művészet képrombolásának legfőbb ismertetői - bár számos eleme már korábban is előfordult, mégis napjainkra vált dominánssá -: a képek összekapcsolása más képekkel, megismétlése, remixelése, reprodukálása, megidézése, paródiája, allúziója, el- és kisajátítása és a hipertextek használata. A rendezvény a TÁMOP-3.2.8/B-08-2009-0018 "Múzeumok Mindenkinek Program - Múzeumok oktatási és képzési szerepének erősítése - Központi módszertani fejlesztés" című kiemelt project keretein belül valósul meg.