Tájékoztása szerint Kabulhoz közel létrehoztak egy előretolt műveleti bázist, ide szállítják első lépésben a kimenekítetteket.

Ruszin-Szendi Romulusz megjegyezte, a kimenekítési művelet nincs időhöz kötve, addig tart, amíg az indokolt.

A parancsnok elmondta, hogy eddig 23 férfit, 25 nőt és 30 gyereket helyeztek el biztonságos helyen.

A honvédség parancsnoka kifejtette, Magyarország felállított egy speciális kimenekítési osztagot, amely 20 órán belül indulásra kész volt.

Ruszin-Szendi Romulusz mindenkit arra kért, ne kezdjen el az interneten kutakodni, hol vannak a magyar katonák, mert azzal veszélyezteti a művelet és a katonák biztonságát is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tájékoztatón hangsúlyozta, a kormány pénteki ülésén tárgyalt az Afganisztánban kialakult helyzetről, és fő célként tűzte ki, hogy minden ott tartózkodó magyar állampolgárt haza tudjanak hozni.

A miniszter összességében kudarcosnak nevezte az afganisztáni szövetséges katonai szerepvállalást, mivel a helyi hadsereg a kiképzésükre elköltött jelentős források ellenére sem tudta magát tartani egy napig sem a tálibokkal szemben.

Gulyás Gergely elmondta, Magyarország 20 évvel ezelőtt amerikai kérésre ment be Afganisztánba és most is amerikai döntésnek megfelelően hagyta el az országot, ahol teljesen kaotikus és rendezetlen állapotok uralkodnak.

Kiemelte, nincs világos forgatókönyve a kivonulás utáni helyzetnek, az ellenőrzést már most a tálibok gyakorolják az országban, a szövetségesek ereje a "kabuli reptér többé-kevésbé megvalósuló biztosítására terjed ki".

A miniszter elmondta, az Egyesült Államoknak, a NATO-nak és szövetségeseinek értékelnie kell mindazt, ami történt.

Gulyás Gergely - újságírói kérdésre értékelve a helyi hadsereg összeomlását - azt mondta: több oka lehet annak, hogy az a több tízezer ember, akiknek az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei fizetést adtak, semmilyen védelmet nem biztosított. Az egyik lehetséges ok, hogy a helyben biztosított katonai fizetések nem a címzettekhez kerültek, a másik, hogy az Egyesült Államok alapvetően rosszul mérte fel az újonnan felállított hadsereg viszonyát a tálibokhoz.

Szintén kérdésre beszélt arról, Európában jelentős migrációs hullámra számítanak a válság miatt, ugyanakkor az Európai Unió tagországai - a német kancellárt is beleértve - teljesen egyégesen azt mondják, hogy a 2015-ös migrációs hullám nem ismétlődhet meg, ehhez pedig az Afganisztán közeli országok támogatására van szükség.

Megjegyezte: a kvóta ötlete is felmerült, de Magyarország egyértelművé tette, hogy semmilyen uniós kvóta szerint nem hajlandó senkit befogadni.

A minisztert kérték, hogy értékelje Bencsik András újságíró mondatait, aki a tálibokat az 56-os magyar forradalmárokhoz hasonlította. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a "forradalom nagyszerűsége semmi mással össze nem hasonlítható, ezért az összehasonlítás nem állja meg a helyét". Ugyanakkor látni kell - tette hozzá, az afgán konfliktus látványos példája, hogy a "demokráciaexportra törekvő amerikai külpolitika csődöt mondott, kudarcot vallott".

Gulyás Gergely elmondta azt is, elsősorban a magyarokat mentik ki Afganisztánból, de ha egy odaküldött magyar gépen marad szabad hely, akkor szövetségeseket is elhoznak, akik utána hazatérnek.

Emellett a menekítendők között vannak a tolmácsok és azok, akik a magyar missziót évek óta segítették, de ez egy szűk kör, "nem ezres létszámra kell gondolni" - tette hozzá Gulyás Gergely.