Lezajlott a történelem írásbeli érettségi szerdán, a diákokra középszinten Hunyadival, a sztálini diktatúrával, a határon túli magyarsággal összefüggő kérdések vártak, míg emelt szinten az ipari forradalom, a rendszerváltás után magyar gazdaság is szerepelt a feladatok között.

Az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-hez eljuttatott összegzése szerint az érettségizők megújult feladatsorokkal találkoztak a történelem írásbeli vizsgákon. Ezek között említették emelt szinten az írásbeli vizsgarész két feladatlapjára szánt időbeosztás megváltozását, mindkét szinten a szöveges, kifejtendő feladatok (esszék) választási lehetőségeinek szűkülését, a megírandó esszék számának csökkenését, középszinten egy, emelt szinten két új feladattípus megjelenését.

Középszinten a tesztfeladatok során az egyetemes, illetve a magyar történelemre vonatkozóak időrendben követték egymást, így például középkori városok, Hunyadi Mátyás uralkodása, kora újkori gazdaság, sztálini diktatúra, határon túli magyarság). A feladatok között helyet kaptak a jelenismeretre vonatkozók is például a magyarországi romák helyzete.

A rövid választ igénylő feladatok között új feladattípus volt a komplex forráselemző feladat, amelyben nagyobb terjedelmű vagy éppen több forrást kellett értelmezni, és ahhoz vagy azokhoz kapcsolódóan több részfeladatot megoldani. Az idei középszintű feladatsorban ez az új feladattípus az áprilisi törvényekre vonatkozik.

A négy esszékérdésből (ókori görög hitvilág, a második világháború kirobbanása, tatárjárás, dualizmus kori nehézipar) - bizonyos választási szabályok betartásával - kettőt kellett kidolgozni. A feladatok jellege változatos volt, például szöveges források elemzése, forrásszövegek, képi források, térképvázlaton jelölt folyamatok állításokhoz rendelése, diagram és adatsor értelmezése.

A feladatokhoz minden esetben írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett megoldania a feladatokat. Az esszéfeladatok értékelésében a legfontosabb szempontok az ismeretszerzés, a források használata és az eseményeket alakító tényezők feltárása.

Emelt szinten a feladatok között volt a görög-római hitvilágra, a középkori Magyarország társadalmára, az ipari forradalmak korára, a rendszerváltozás utáni Magyarország gazdaságára vonatkozó egyaránt. E szinten az új, komplex forráselemző feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódott. A feladatok között nemcsak a jelenismeretre vonatkozók kaptak helyet (például a globális világ jelenségei), hanem a követelményrendszerbe újonnan bekerült munkaügyi ismeretek is.

A hat esszéfeladatból (például a középkori jobbágyság, az Európai Unió gazdasága, tatárjárás, mai magyar demokrácia) - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett megoldani. Az egyik legfontosabb változás a történelem érettségiben egy új feladattípus, a komplex esszé megjelenése emelt szinten. Két típusa közül az egyik több korszakon átívelve várta el egy jelenség vagy probléma bemutatását, másik típusában pedig két, időben párhuzamos jelenséget kellett összehasonlítani. Idén ez a két feladat a magyar-török küzdelmekre, illetve a kommunista és a nemzetiszocialista ideológiára vonatkozott. A feladatokhoz minden esetben szöveges vagy képi forrás, térképvázlat, adatsor kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánja meg - közölte az Oktatási Hivatal. Az esszéfeladatok értékelésében a legfontosabb szempontok az ismeretszerzés, a források használata és az eseményeket alakító tényezők feltárása, a kritikai és problémaközpontú gondolkodás.