hozzátéve, hogy az elmúlt hónap végén az egy évvel korábbihoz képest a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,4 százalékkal, 228 ezer főre csökkent a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint. A KSH arról is beszámolt, hogy szeptemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva 20 ezer fővel, 4 millió 759 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma.

A munkanélküliek száma 2023 szeptemberében 191 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt – tudatta pénteki gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hozzátéve, hogy az elmúlt hónap végén az egy évvel korábbihoz képest a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,4 százalékkal, 228 ezer főre csökkent a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint. A KSH arról is beszámolt, hogy szeptemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva 20 ezer fővel, 4 millió 759 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma (a férfiak körében 12 ezer fős, a nőknél 8 ezres növekedés volt).

Mekkora volt a munkanélküliség Magyarországon július és szeptember között?

A 2023. július–szeptemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 22 ezer fővel, 200 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett, a nőknél eközben a munkanélküliek száma 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 40 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 12,4 százalék volt. Az összes munkanélküli 19,8 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,1 százalék volt.

Mekkora volt a foglalkoztatottság Magyarországon július és szeptember között?

A 2023. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 737 ezer fő volt.

Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 13 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 18 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 618 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,0 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma és aránya lényegében egyik nem esetében sem változott az előző év azonos időszakához viszonyítva:

a férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 450 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,5 százalék volt, míg
a nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 168 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 70,5 százalékot ért el.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 281 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 28,4 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 87,8 százalékra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,4 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.

Hol a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta jelenleg Magyarországon?

A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (2,1 százalékponttal), míg a fővárosban – egyedüliként a régiók közül – érdemben csökkent (0,8 százalékponttal).

A munkanélküliségi ráta Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (6,8 százalék), Budapesten pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék).

Hol a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb a foglalkoztatottság jelenleg Magyarországon?

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,4 százalék), míg a legalacsonyabb érték (70,1 százalék) Dél-Dunántúlt jellemezte.

A foglalkoztatási ráta három régióban:

- Közép-Dunántúlon (1,2 százalékponttal),
- Észak-Alföldön (1,3 százalékponttal) és
- Nyugat-Dunántúlon (1,7 százalékponttal) érdemben növekedett az előző év azonos időszakához képest,
- Pest régióban kissé csökkent (0,8 százalékponttal), míg
a többi területen lényegében nem változott.

vg.hu