A villámlás igencsak félelmetes tud lenni, így kutyák, macskák, emberek már az első mennydörgésre fedezékbe vonulnak. Igen ám, de mi van, ha nagy hirtelenjében nincs semmi védmű? Az alábbiakban utánajártunk annak, hogy mi a teendő ha szó szerint beüt a ménkű.

Kiskorunkban még eléggé bátrak voltunk. Akkor a haverokkal mindig ott ültünk a zivatarok kellős közepében valami fa alatt (!!!) és azt számolgattuk, hogy egy-egy villám után hány másodperc múlva halljuk a dörgést. Hát nem csodás?

Ehhez képest mára inkább ki sem mozdulun a házból, ha viharosra fordul a helyzet. De hogy félelmemet tudományosan magyarázzuk, Bán Balázs meteorológus mesél a villámlásról.

"A villám kapcsán egy elektromos kisülésről beszélhetünk, amely 99%-ban zivatarfelhőkhöz köthető és a kialakulása a csapadékképződéssel függ össze. A kiindulás az, hogy amikor a meleg, nedves levegő felfelé áramlik, akkor a magasban lehűl és kicsapódik a benne levő páratartalom, így keletkezik maga a felhő. Ez nem más, mint egy vízcseppekből, illetve jégszemekből álló képződmény, melyek folyamatosan mozognak és ahogy egymáshoz súrlódnak, elektromos töltés keletkezik." – mondta Bán Balázs, majd hozzátette, hogy ez még nem elég ahhoz, hogy villámlás alakuljon ki. "Villám, akkor keletkezik, ha olyan elektromos töltéskülönbség alakul ki a felhőn belül vagy a felhő és a föld között, amely elvezethet egy kisüléshez (a pozitív a negatívval találkozik)." Bumm, így lesz a villám!

Ez a természeti jelenség egy kicsit száraz magyarázata, de fontos megérteni magának a villámnak a keletkezését ahhoz, hogy a későbbiekben el tudjuk kerülni, hogy belénk csapjon. Nézzük is meg ennek a "kegyetlen" természeti jelenségeknek a fajtáit!

Felhő villám: Ilyenkor még nincs nagy gáz, hiszen maga a kisülés a felhőn belül történik és csak kisebb felvillanásokat észlelünk. A villámok 70-80% ilyen.

Felhő-felhő villám: Aztán itt van nekünk az a fajta villám, amely két zivatar, illetve két felhő között jön létre. Erre már bátran ráaggathatjuk a klasszikus villám jelzőt is.

Felhő-föld villám: Ez sokunk rémálma, hiszen ezek az úgynevezett lecsapó villámok. Ahogy már a nevük is sugallja, felhő és földfelszín között jönnek létre és oda csapnak be, ahol a legnagyobb töltéskülönbséget észlelik. Ja, és ez nem mindig a legmagasabb tárgy!

Gömbvillám: Na, ez az a villámjelenség, amiről nem lehet megmondani, hogy pontosan mi is. Eléggé kiszámíthatatlan a jelenléte, csak esetleírásokból lehet következtetni arra, hogyan is néz ki valójában. Elmondások szerint a gömbvillám egy picike, néhány centis kis zizegő valami, ami nemcsak a nagyságát, hanem a színét is tudja változtatni. Lassan mozog és akár fél percig is "munkálkodhat", arról nem is beszélve, hogy mindenhol kivágja a biztosítékot.

Most, hogy mindent kenünk-vágunk a villámokról, jöjjenek az életmentő praktikák! Először is érdemes azt tudni, hogy a klasszikus villámütés túlélési esélye 80%-os, tíz villámcsapott emberből kettő szerez olyan sérülést, amelybe belehal. Tehát túlélhető, már csak azt kell tudni, hogy hogyan.

Ha egy zivatar kellős közepén találjuk magunkat, akkor első körben mindenképp vágjuk hasra magunkat! Aki nem akar a sárban hasalni, az csak egyszerűen zárja össze a lábát és guggoljon le! Erre azért van szükség, mert minél kisebbek vagyunk, annál gyorsabban szalad végig rajtunk az áram, mielőtt a földbe csapódna.

Netalán, ha véletlenül a kezünk ügyébe akad egy darab alufólia (még jobb, ha mindjárt kettő) azt is terítsük magunkra! Villámszempontból ez azt jelenti, mintha egy autóban ülnénk, ugyanis Faraday-kalitkát képezünk, ami köztudottan tökéletes villámvédő. Ezenkívül hanyagoljuk a fákat (ha nincs más, akkor a legkisebbet célozzuk meg), a magas épületeket, az esernyőt (Inkább ázzak el? Igen!) és a fémes tárgyakat is!

De mi a teendő, ha valakit mégis utolér egy kósza villám? Bán Balázs szerint, ha valaki egy villámcsapott embert lát, akkor mindenképp segíteni kell rajta! Nyugi, attól már nem kell tartani, hogy minket is megráz, így menjünk oda hozzá és nyújtsunk neki elsősegélyt! A vizes ruhát azonnal vegyük le róla, és mivel a villám igenis ugyanoda is becsaphat kétszer vagy akár többször is jobb, ha minél gyorsabban elhagyjuk az adott helyszínt!

Bán Balázs még egy fontos dolgot megjegyzett: "Semmiképp sem szabad félni a villámoktól, viszont megelőzni a bajt érdemes, tehát viharok idején, ha nem muszáj, akkor ne tartózkodjunk nyílt terepen és arra törekedjünk, hogy a lehető legvédettebb helyre jussunk!"