A napraforgó vetésterülete ebben az évben jelentősen megnőtt a tavalyihoz képest: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai alapján a közölt vetésterület idén 575.000 ha körül alakult, amely mintegy 3 százalékos növekedésnek felel meg az elmúlt évhez képest –mondta Bíró János, a Syngenta igazgatója. A termés mennyisége országosan 2,4 t lett hektáronként, ezzel felülmúlva az idei várakozásokat. A kedvező felvásárlói árak alakulása és a magas termésátlagok miatt a termelők az idei évben mindenképpen hasznot realizálnak a napraforgótermesztésen. A Budapesti Értéktőzsdén a napraforgómag front havi jegyzése a jó terméskilátások miatt mérsékelten csökkent 97 ezer Ft/tonnára, azonban decemberi jegyzése már 99 ezer Ft/tonna október utolsó hetében.

A tavalyi extra csapadékos időjárás eredményeként több megyében (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) a belvíz hátráltatta a tavaszi talajelőkészítést, sok helyen emiatt elhúzódott a vetés, gyakran lehetett látni egyenetlen keléseket. Áprilisban,a vetés idején viszont a sokéves átlagtól elmaradó csapadék nehezítette meg a gazdák munkáját – voltak területek, ahol kevesebb csapadék esett, mint a sokéves átlag 20 százaléka. A nyár első felében a változékony időjárásnak köszönhetően a növények fejlődése többször is megtorpant, de ezután az érésnek és a betakarításnak kedvező meleg időjárás következett.

A vetőmagokat tekintve a Clearfield és a klasszikus szegmens a legmeghatározóbbak, amelyek együttesen lefedik a vetésterület mintegy 76 százalékát. A Clearfield gyomirtási technológia idén tovább növekedett, s elérte a 300 ezer hektárt, a klasszikus szegmens tovább csökkent, és idén már csak 140 ezer hektár területet foglalt el. A maradék területeken SU toleráns, HO (magas olajsavtartalmú) és herbicid toleráns napraforgóhibrideket vetettek a gazdák.

Növényvédelem szempontjából is változatos szezonon vagyunk túl. A vetéskor elmaradt nagy mennyiségű bemosó csapadék a preemergens kezelések hatékonyságát rontotta, így sok helyen szükségszerű volt az állományok felülkezelése. A tavalyi év csapadékos évjáratának köszönhetően idén nagy problémát jelentettek az egyszikű gyomok (elsősorban a kakaslábfű), de meg kell említenünk, hogy továbbra is megoldandó feladat a fehér libatop- és a parlagfű-mentesítés. Ez a két gyom idén is nagy mennyiségben elszaporodott, így a száraz és forró augusztusi-szeptemberi időjárás ellenére indokolt volt a napraforgó vegyszeres állományszárítása.

Az idei évben a napraforgókat átlagosnál kisebb mértékben fertőzték a kórokozók, az évjáratban a kártételek elsősorban az alternáriás levél- és szárfoltosság, a hamuszürke szárkorhadás és a fehérpenész számlájára írhatók. Fontos kiemelni, hogy azokon a területeken, ahol valamilyen hajlamosító tényező éreztette hatását ott 20-25 százalékos fehérpenészes szártő-fertőzöttség is kialakult. Ritkábban ugyan, de előfordult minimális szártő-megbetegedés mellett 10-15 százalékos tányérrothadás is.

OrientPress Hírügynökség