Ez nem jó hír, különösen, hogy évtizedekig a napraforgóolaj használatát tartották egészségesnek. Vajon mivel helyettesíthetjük a jól megszokott, minden háztartásban megtalálható olajat?

A zsiradékok fogyasztását nem szabad nélkülözni, a helyes források és arányok eltalálása a fontos. A bő zsiradékban sült ételek nem igazán férnek bele az egészséges táplálkozásba, vagy csak hetente egyszer. A tudomány mindig újabb eredményekkel rukkol elő. Ahogy megdőlt a margarinok mítosza, úgy fest, az olaj sem annyira tökéletes élelmiszer, mint hittük. Kis mennyiségű telített zsírt azonban be kell vinni a szervezetbe, mert ezek nélkülözhetetlen anyagokat tartalmaznak, energiát adnak, segítik a hormonműködést és a vitaminok felszívódását.

Mára már egyértelművé vált, hogy az étkezéseinkkel elfogyasztott zsírok típusa fontosabb, mint a mennyisége. A kérdés csak az: milyen típusú zsiradékokat használjunk? Számos kutatás és egészségnevelő program ellenére is akadnak fehér foltok a laikus közönség számára a javasolt zsiradékforrásokkal kapcsolatosan. A trópusi olajoknak is nevezett kókusz- és pálmaolaj kiváló példái ennek, hiszen számos tévhit él a köztudatban velük kapcsolatban – mondják táplálkozási szakértők.

Egy gramm zsír kétszer annyi energiát tartalmaz, mint ugyanannyi szénhidrát vagy fehérje.
1 g zsír = 38,9 kJ
1 g szénhidrát = 17,2 kJ
1 g fehérje = 17,2 kJ

KÓKUSZOLAJ, PÁLMAOLAJ
A híresztelésekkel ellentétben a kókuszolaj nem csodaszer. Kutatások nem igazolták, hogy szerepe lenne különböző betegségek, például az AIDS, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-rendellenesség, a daganatos betegségek vagy éppen az Alzheimer-kór megelőzésében, kockázatának csökkentésében, illetve kezelésében. Csupán kevés bizonyíték szól amellett is, hogy az élelmiszerekben fogyasztva jelentős hatása lenne a gyulladásos folyamatokra vagy a bakteriális fertőzésekre.

A sok bizonytalansági tényező mellett ugyanakkor elmondható, hogy a kókuszolaj az egészséges, kiegyensúlyozott, változatos étrend részét képezheti, például a vaj és az állati eredetű sütőzsiradékok kiváltására. Jól bírja a hőkezelést, így süthetünk benne húsokat. A pálmaolaj mérsékelt mennyiségben fogyasztva biztonságosnak tekinthető, bár rendszeres fogyasztása jelentős mértékben növeli a telítettzsírsav-felvételt. Az élelmiszeripar is használja, sokszor szerepel az összetevők között.

ÁLLATI EREDETŰ ZSIRADÉKOK
Az állati eredetű zsírokban, melyek szobahőmérsékleten kenhető, szilárd halmazállapotúak, a telített zsírsavak aránya magasabb. A szárnyasok zsiradékai, a kacsa- és libazsír ízletesek, élvezeti értékük nagy, érdemes újra felfedezni őket.

A liba- és a kacsazsír telített zsírokban szegényebb, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban pedig gazdagabb, mint más állati eredetű zsírok. Ezek a tulajdonságok kedvezőbbek a szívre és az érrendszerre, így főzéshez ezeket bátran használhatjuk. A vaj meg az egyik legrégebbi, állati zsiradékból előállított élelmiszer. Nagy energiatartalmú, de könnyen emészthető és könnyen felszívódó zsiradék. Kiváló forrása a zsírban oldódó vitaminoknak.

AZ OLÍVAOLAJ MÁR NEM MENŐ?
De az! Az olívaolajat az olajbogyó összetörését követő sajtolásával nyerik. Az egyik legősibb élelmiszerek egyike. Az extraszűz olívaolaj kizárólag sajtolással készül, annak első szakaszából nyerik, a gyártása során nem alkalmaznak hőt vagy finomítást. A legízletesebb és legdrágább olívaolaj-fajta. Az olívaolaj a legszélesebb körben ajánlott olajféle. Egyszeresen és többszörösen telítetlenzsírsav-összetétele magas, ez népszerű konyhai alapanyaggá tette.

Viszont hevíteni nem tanácsos, inkább salátákra öntve fogyasszuk. Az extraszűz olívaolaj rendszeres fogyasztása védi az érrendszert a meszesedéstől, csökkenti a vér LDL-koleszterinszintjét, valamint a trombózis és más szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A különböző magolajakra ugyanez vonatkozik, használjuk őket sütésre, főzésre, csak hidegen, pástétomokat, salátákat ízesítsünk velük.

MI LEGYEN A MARGARINNAL?
A margarinról az elmúlt években kiderült, hogy ha a „hidrogénezés” technológiájával készül, káros, a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát jelentő úgynevezett transzzsírsavak keletkeznek benne. Felismerve ezt a problémát, a margaringyártásban új technológiát vezettek be. Pálma-, illetve kókuszzsír hozzákeverésével – kihagyva a hidrogénezett zsiradékot a keverékből – elérték, hogy a terméknek kenhető állaga legyen, ezt korábban csak hidrogénezéssel készült zsiradékkal sikerült elérni.

Az új technológiának köszönhetően ma már a jó minőségű margarinokban a transzzsírsavak aránya minimális, a megengedett határérték, vagyis 1 energiaszázalék alatt van.

mindmegette.hu