Hét év alatt felére esett a betegállományban lévők száma. Ezzel együtt arányaiban majdnem ötven százalékkal csökkentek az egészségbiztosító táppénzkiadásai is. A munkahelyféltés mellett ennek leginkább a táppénzszabályok fokozatos szigorítása az oka - írja a Világgazdaság.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2007-ről 2012-re 3 millió 486 ezerről 3 millió 769 ezerre nőtt a táppénzre jogosultak száma, a táppénzes eseteké a hét évvel ezelőtti 1,2 millióról 810 ezerre csökkent. Ezzel párhuzamosan csökkent a betegség miatt munkából kieső idő is: 2005-ben összesen még több mint 37 millió, 2012-ben már csak 20 millió nap telt el betegállományban. Naponta egyébként átlagosan kevesebb, mint 55 ezren voltak betegállományban tavaly, miközben 7 évvel korábban számuk még meghaladta a 102 ezret.

Minél kevesebben és rövidebb ideig veszik igénybe a betegség idején járó kereset-kiegészítést, az annál kevesebbe kerül az államnak és a munkáltatóknak is. Ez utóbbi annak ellenére igaz, hogy a kiadásokon belül a munkaadói hozzájárulás aránya ugyanúgy 24 százalék volt 2012-ben, mint 2005-ben. Ám amíg az utóbbi esztendőben a 97 milliárd forintos, addig 6 évvel később már a mindössze 56,5 milliárdos táppénzkiadás mintegy egynegyedét – 23, illetve 13,9 milliárd forintot – kellett állniuk a cégeknek. Az Egészségbiztosítási Alapon belül is jelentősen visszaestek a táppénzkiadások: a 2005-ös 6,1 százalékos mértékhez képest 2012-re 3,2 százalékra.

A betegállományban lévők számának, ezzel a kiadások csökkenéséhez a munkahelyféltésen kívül az is hozzájárult, hogy több lépcsőben jelentősen szigorították a táppénz igénybe vételét. Két évvel ezelőtt megszüntették az úgynevezett passzív táppénz intézményét, vagyis a lehetőséget arra, hogy a munkaviszony megszűnését követő három napon belül még további 30 napig keresőképtelennek minősülhessenek a munkavállalók.

Ezzel egy időben a „társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés” tényállása bekerült a büntető törvénykönyvbe, aminek folytán a táppénzcsalások vagy a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.