A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse, a kor művészetének csúcsdarabjai november 19-ig láthatóak Székesfehérváron. A Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében minden nap 8 és 22 óra között várják a látogatókat.

• A római császárkor késői szakaszából származó kincslelet nevét a Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott.

A Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében mindennap 8 és 22 óra között tart nyitva a tárlat. A Seuso-kincs ezüstedényei minden bizonnyal saját koruk művészetének is csúcsdarabjai. Ez a különleges eszmei és anyagi értékkel bíró műtárgyegyüttes, mielőtt méltó helyét elfoglalná a Magyar Nemzeti Múzeumban, hat vidéki múzeumban – köztük elsőként a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban – látható.

• 2014-ben mintegy 35 ezer ember látta a Seuso kincsek első hat hazaérkezett darabját Székesfehérváron.

Megnyitott a Seuso kiállítás Székesfehérváron

Vargha Tamás miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője az egyedülálló tárlat megnyitóján időutazásra invitálta a hallgatóságot, megidézve a késő-római kori Gorsium virágzó kulturális és szakrális központját és a nem messze, Kőszárhegy térségében található hatalmas palotát, amelyben Seuoso – talán keresztény, magas rangú katonatiszt, helytartó – élhetett.

„Amikor Rómának már nincs ereje megvédenie saját magát a germán, szarmata és hun csapatoktól, a kincs egy bödönbe, egy üstbe kerül, és a föld alá. Sok-sok évszázadig ott pihen; ha az időutazás során visszaérkezünk 1975-76-ba, akkor azt látjuk, hogy krimibe illő körülmények között, emberéletet is követelve kerül elő – hogy aztán hirtelen eltűnjön, majd feltűnik a tengerentúlon, New York-ban és több helyen. Sokan vallják magukénak, de Magyarország soha nem mondott le arról, hogy ez magyar tulajdon!” – fogalmazott a képviselő, majd a kormány 2014 óta tartó elkötelezett, kitartó munkáját méltatva fejezte ki örömét, hogy másodszor nyílik kiállítás Székesfehérváron a műkincsekből.

• A magyar állam sosem mondott le tulajdonjogáról, hogy visszaszerezze a páratlan értékű ezüsttárgyakat. Több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen 2014-ben és 2017-ben hazatérhetett a kincs jelenleg ismert 15 darabja. Három évvel ezelőtt 15 millió euró, legutóbb pedig a leletegyüttes még értékesebb darabjai esetében 28 millió euró kompenzációs díjat fizetett.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg Kőszárhegy környékén. Azóta sok viszontagságon ment keresztül, és több évtizeden át a nyilvánosság előtt is rejtve maradt. A rendelkezésre álló adatok szerint a leletet az 1970-es években egy fiatalember találta, azonban hivatalos bejelentést nem tett: feltételezhető, hogy a kincs darabjait az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni. Bizonyíték ezekre azonban nincs, mivel a megtaláló gyilkosság áldozata lett. A műkincs-együttesnek ezután nyoma veszett, majd a műkincspiacon bukkant fel. A rendelkezése álló információk alapján a 15 ma is ismert darabot a 80-as években vásárolta meg egy befektetőcsoport. A kincset egy angol konzorcium egy 1990-es New York-i árverésen kívánta értékesíteni, mai értékén számítva mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron.

"Közös az örömünk, hogy hazatértek és visszatértek a Seuso kincsek. Visszatértek, hiszen három évvel ezelőtt a korábban hazaérkezett kincseket több mint 35 ezren látták a Szent István Király Múzeumban Székesfehérváron. Köszönöm Magyarország Kormányának Vargha Tamás miniszterhelyettesen keresztül, hogy két ütemben visszaszerezte ezt a csodálatos kincsegyüttest és egy több állomásból álló vándorkiállításon a vidék Magyarországa is megismerheti a következő hónapokban." - mondta Cser-Palkovics András a kiállítás vasárnap délelőtti megnyitóján.

"A Seuso kiállítás megnyitásának napja egy nagyon fontos kiállítás zárónapja is a mai. Az Aba Novák Vilmos kiállítás, amely a Csók István Képtárban volt látogatható, szintén kiemelt jelentőségű Fehérvár számára. Abban az évben, amikor eldöntöttük közösen, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik Székesfehérvár, az elkötelezettségünket azon keresztül is szeretnénk megmutatni, hogy ugyanebben az évben olyan kiállításokat hozunk Fehérvárra, melyeket szívesen néznek meg a fehérváriak. Ez nem eredménytelen, hiszen októberig több mint 150 ezer látogatója volt már ebben az évben a Szent István Király Múzeumnak."- emelte ki Fehérvár polgármestere.

Varga Benedek Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, olyan színvonalú kiállítást láthatunk a Szent István Király Múzeumban, ami Nyugat-Európa legnagyobb múzeumaiban is megállná a helyét.

„A Seuso-kincs azok közé a késő-római ezüstkincs lelet-együttesek közé tartozik, amelyek messze a legjobbak. A kincslelet művészi értékéről is szót kell ejteni, igényessége, díszítése önmagáért beszél. Ez a kiállítás azért is fontos az egész ország számára, mert azt mutatja be honfitársainknak, milyen páratlan értékekkel rendelkezik az ország.” – fogalmazott a megnyitón a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Varga Benedek köszöntőjében arról is szólt, hogy a Seuso-kincs egyszerre hordoz páratlan művészi, esztétikai értéket és fontos információkat a késő-római kor hétköznapjairól. „Általában úgy képzeljük, hogy az a régész, aki a földből, ásatás útján értékes kincseket akar találni. Sokáig így volt, ma már a régész elsősorban információt akar találni régmúlt korokról, ezek tárgyi lenyomatairól és fontosabb a számára az információ, mint maga a tárgy és annak eszmei értéke. A Seuso-kincsek esetében a gazdag ornamentika rengeteg információt árul el a korszakról, a késő-római elit életéről, akik itt éltek a térségben, vadásztak, fürdőbe jártak és vallási rítusokat gyakoroltak. Emellett páratlan az esztétikai értéke is, hiszen a leletek önmagukban is szépek, jó nézni a kincseket..” – tette hozzá.

Időpontfoglalás - A SEUSO-KINCS Székesfehérváron (20 fő felett) 2017

Forrás: szekesfehervar.hu
Fotó: Molnár Artúr