A közlemény szerint az országos átlagnál jellemzőbb a budapestiekre - 17 százalékra - az, hogy többségében magánrendelésekre járnak.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a két szolgáltatási forma valójában párban jár, és középúton találkozik egymással. A magán egészségbiztosítás kiegészítő szolgáltatásként van jelen, amely az állami ellátás tehermentesítését segíti azáltal, hogy lehetőséget teremt a sorban állás nélküli időpontkérésre - magyarázták.

A megkérdezettek 68 százaléka kifejezetten fontosnak tartja, hogy félretegyen egy meghatározott összeget a havi egészségügyi kiadások finanszírozására, 32 százalék meg is teszi ezt.

A kutatás szerint az emberek zöme átlagosan havi 5 ezer és 15 ezer forintot költ egészségügyi célokra. A legtöbbeknek a gyógyszerek jelentik a legnagyobb kiadást, a pénztár szerint idén eddig erre több mint 4,5 milliárd forintot költöttek.

A társaság felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségpénztári kártyák segítségével az egészségügyi kiadások széles skálája fedezhető. Kifejtették: az egészségpénztári számla terhére többek között olyan kiadások is elszámolhatók, mint a szemüveg, fogászat, nőgyógyászati, urológiai vizsgálat, babaápolási termékek, vagy akár lakáscélú jelzáloghitel törlesztése. Továbbá az egyenleg olyan élethelyzetekben is felhasználható, mint a szülés, beiskolázás, az idősgondozás, vagy a temetés költségeinek elszámolása.

A társaságnál a rendszeres egészségpénztári befizetésekkel a családtagok kiadásai is elszámolhatók, ha bejelentik őket kedvezményezettként, sőt társkártyával közvetlenül a családtagok is vásárolhatnak - mutattak rá.

A pénztári tagság másik előnye, hogy 20 százalék adó-visszatérítéssel is lehet élni, ami akár 150 ezer forint is lehet évente - írták a sajtóközleményben.