ami nélkül nem valósítható meg a fenntartható gazdasági növekedés – érvelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amikor a friss tanulmányában bemutatta, hogy idén mekkora veszteséget sikerült összehozniuk. Ugyanakkor fontos felhívni arra a figyelmet, hogy az Index ezt már korábban kiszámolta, és az akkori számaink most bebizonyosodtak.

„Az elmúlt három év eseményei – a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindítása, illetve a döntően külső okokból megjelenő inflációs nyomás – a világ számos jegybankjához hasonlóan az MNB tevékenységére is komoly hatást gyakoroltak” – kezdi friss tanulmányát az MNB. A jegybank emlékeztet arra, hogy a negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében számos központi bank jelentős mértékű eszközvásárlást hajtott végre:

a sikeres hazai válságkezelésben kulcsszerepet vállalva a jegybank több mint 11 000 milliárd forint finanszírozást nyújtott a gazdaságnak a kritikus időszakban, ami célzottan segítette a súlyos válsághelyzet elhárítását és a gazdaság gyors kilábalását.

Az MNB számítása szerint az általuk tett intézkedések összesen 10 százalékponttal növelik a GDP szintjét 2020 és 2024 között, szerintük ezzel nagyban elősegítették a gazdaság gyors kilábalását. Majd emlékeztetnek arra, hogy az infláció elleni küzdelem érdekében meg kellett indítani a jegybanki kamatemeléseket.

És akkor jöjjön a feketeleves

A tanulmányukban ezt követően külön ismertetik, hogy a járvány hatásainak kezelése miatt felduzzadt jegybankmérleg és az infláció letörése érdekében szükséges magasabb kamatszint együttes hatására

a korábban nyereséges jegybank veszteségessé vált, és 2021-ben és 2022-ben komoly minuszt termelt.

Emlékeztetnek arra, hogy a jogszabályok szerint a jegybank tőkeellátottságát a költségvetésnek feltőkésítés útján biztosítania kell, a tavalyi törvénymódosítás eredményeként azonban 2023-ban még nincs szükség ilyen térítésre. A jegybank eredménytartaléka pedig csak részben fedezte a tavalyi évi mintegy 400 milliárd forintos veszteségét, a saját tőke részét képező – lényegében a piaci árfolyamon nyilvántartott devizatartalékból származó – kiegyenlítési tartalékok jelentős szintje még pozitív tartományban tartotta a jegybank saját tőkéjét. Ezért 2023-ban még nem volt szükség a jogszabályban rögzített költségvetési feltőkésítésre.

A jelenlegi várakozások és technikai feltételezések mellett ugyanakkor 2023 végén a jegybank saját tőkéje negatívba fordul, ami 2024-ben költségvetési térítést tehet szükségessé – ennek hatása azonban időben elnyújtva jelentkezik.

A tanulmányukban arra is kitérnek, hogy a hatályos jogszabály értelmében amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetésnek kell öt éven belül, évente egyenlő részletben megtérítenie. A számításuk szerint összességében a saját tőke negatív szintje miatt szükséges – öt évre elosztott – költségvetési térítési kötelezettség

2024-ben a GDP 0,4-0,5 százalékát teheti ki.

A jövő évi költségvetésben a kormány a GDP-t 85 255 milliárd forintra prognosztizálja. Innen pedig már könnyen ki lehet számolni, hogy a költségvetésnek idén 341-425 milliárd forint terhet jelen Matolcsy Györgyék kamatpolitikája. De mivel ez csak az ötöde az egész veszteségnek, és figyelembe véve azt is, hogy a saját tőkéje 256 milliárd forint pluszban volt,

az idei vesztesége valószínűleg jóval több lesz, mint 2000 milliárd forint.

A jegybank szerint a negatív eredmény a stabilizáció ára: az infláció markánsan megemelkedett, ikerdeficit-helyzet alakult ki, az ország sérülékenysége nőtt, piacainkon jelentősen megugrott a volatilitás. „Az MNB erre a helyzetre a kamatkondíciók erőteljes szigorításával reagált. Ma már nagyban látszanak ennek a szigorításnak az eredményei. A jegybank a negatív piaci hangulatban is sikeresen stabilizálta a pénzpiaci folyamatokat, a forint jelentős mértékben erősödött 2022. október óta.”

A szigorítások ahhoz is hozzájárulnak, hogy a 2022-es egyensúlyvesztés után a magyar gazdaság idén már közeledik az egyensúly ismételt eléréséhez, ami nélkül nem valósítható meg a fenntartható gazdasági növekedés. A jegybank a magas kamatszint fenntartásával nyerte meg az ehhez szükséges időt, egyúttal a pénzpiaci stabilitás megőrzésén keresztül támogatta az elsődleges, árstabilitási céljának elérését is. Ennek a stabilizációnak az ára a jegybanki veszteség.

A tanulmányukat úgy zárják, ha ez a stabilizáció nem történik meg, akkor a gyengébb árfolyam, a magasabb infláció és a megugró kockázati prémium miatt mind a kormányzati, mind a magánszféra jóval magasabb költségekkel szembesült volna.

Félévnyi kulturális büdzsé

Június elején, ahogy a jegybank beszámolója napvilágot látott, az Index már megírta, hogy hiába ért el rekordnyereséget a gyenge forinton, soha nem látott mértékű, 402 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet az MNB. A piaci folyamatok alapján az idén 2000 milliárdot is közelítheti a jegybank mínusza, ami azt jelenti, hogy a költségvetésnek több éven keresztül a GDP 0,5 százalékát kell az MNB veszteségrendezésére fordítania. A mérlegfőösszege 6,7 százalékkal 28 061 milliárd forintra nőtt az elmúlt év során.

A nemzeti bank értékelése szerint a kibővült mérlegben a folytatódó kamatemelések hatására a bankrendszer többletlikviditásának lekötése a kamatráfordítások jelentős növekedésével járt. Ezért a kamat- és kamatjellegű veszteség az év során gyorsuló ütemben emelkedett, amit a korábbi időszakokhoz képest magasabb árfolyamnyereség csak részben ellensúlyozott. A számok nyelvére lefordítva:

AZ MNB NETTÓ KAMAT- ÉS KAMATJELLEGŰ VESZTESÉGE A 2021. ÉVI 72,6 MILLIÁRDOS MÍNUSZT KÖVETŐEN TAVALY MÁR 1062,3 MILLIÁRD FORINTRA RÚGOTT

– ennek 91 százaléka forintrelációban keletkezett. A jegybanki kamatemelések idején a bankok lekötött pénzeire az MNB 962,4 milliárd forintot költött a 2021-es 158 milliárd után.

Korábban több évben is (2014, 2019, 2020) rendkívül büszke volt a jegybank arra, hogy mekkora nyeresége van – miközben a számok azt mutatták, hogy az MNB profitja jórészt a forint gyengülésének volt köszönhető: azon nyert nagyot, hogy a korábban sokkal kedvezőbb árfolyamon beszerzett devizát tudta forintra váltani. Idén azonban hiába nőtt ismét a forint árfolyamának gyengülése miatt a devizaváltásból származó nyereség, a 797,7 milliárdos árfolyameredmény csak szépségtapasz tudott lenni a kamateredmény durva romlásához képest. Végezetül arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a jegybank saját tőkéje a jegyzett tőke alá süllyed.

msn.com