- ezt javasolja a döntéshozóknak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezettudományi, illetve Energetikai Elnöki Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság az MTA honlapján csütörtökön megjelent cikk szerint.
A közös szakmai állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy a megújuló energiával történő fűtés nemcsak a környezetet kíméli, hanem a gazdaságnak is jelentős lökést ad.

A javasolt program végrehajtása révén 150 ezer új munkahely létesülhet, a GDP fenntartható, 1,2-3 százalékos éves növekedése mellett - állítják a szervezetek.

A cikkben kifejtik: Magyarország adottságai jók ahhoz, hogy helyi erőforrások felhasználásával csökkenteni lehessen a földgázfüggőséget, és épületek környezetbarátabb módon, sőt olcsóbban is fűthetők lennének.

A Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv szerint 2020-ra el kellene érni, hogy a bruttó végső energiafogyasztásban 14,65 százalék legyen a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya.

A cél eléréséhez egyebek mellett az szükséges, hogy a települések hőellátásában hosszú távú energiahordozó-váltási program menjen végbe, kormányzati ciklusokon átívelő politikai és társadalmi összefogással, támogatással - szögezi le az állásfoglalás. Ennek első lépése a helyben elérhető energiaforrások hasznosításának bővítése.

A megújuló energiaforrások csak úgy alkalmazhatók hatékonyan, ha jelentősen javul az épületek energiahatékonysága, illetve a lakók jobban figyelnek az energiatakarékosságra - hívják fel a figyelmet.

Magyarország csaknem 4 millió ingatlanának energetikai korszerűsítésével, vagyis az utólagos hőszigeteléssel, fűtéskorszerűsítéssel minimum 30 százalékkal csökkenthető az összes hőigény. A beruházás - átlagosan ingatlanonként 3 millió forint fajlagos értékkel számolva - 12 ezer milliárd forintba kerülne. Ez 40 éves program esetén 300 milliárd forint évente.

A javaslat szerint a különféle uniós támogatási programok pénzeit minél nagyobb arányban kellene az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására fordítani.

A javasolt program végrehajtása után a hazai hőellátás energiaszerkezetében 18 százalékot foglalna el a geotermia a jelenlegi 1,2 százalékkal szemben, 4 százalékot a napenergia, 47 százalékot a biomassza a mostani 11 százalék, és 31 százalékot a földgáz a jelenlegi 87,8 százalék helyett.

A számítások szerint az országos energiahordozó-váltási program során a mérnöki tervezés, az építőipar, az épületgépészet, az eszközgyártás, a primőr kertészet és a gyógyturizmus, valamint a regionális energiatermelés (biomassza) és -szolgáltatás terén mintegy 150 ezer új munkahely létesülhet, a GDP fenntartható, 1,2-3 százalékos mértékű éves növekedése mellett - derül ki a cikkből.