Az emberek komoly kihívással állnak szemben: a többségnek otthonról, 40-70 négyzetméteren kell megoldania a megszokott hétköznapi elfoglaltságokat.

A Scitec Sport- és Táplálkozástudományi Intézet #STAYHOMESTAYFIT, azaz Maradj otthon, maradj fitt! üzenettel tartott online sajtótájékoztatót. Szász Máté biológus, táplálkozási szakértő, a Scitec Institute szakmai vezetője elég közérthetően, hétköznapi példákkal vezette le, miért és mire kell figyeljen minden olyan ember, aki négy fal közé kényszerült a pandémia miatt.

„A szervezet immunrendszere a külső behatások ellen az azonnal életbelépő velünk született, vagy az adaptív, tanulásra képes módon védekezik. Fontos, hogy az egyén mindkét rendszere hibátlanul működjön, mert akkor tudja külső beavatkozás nélkül legyőzni a vírusfertőzéseket.

A rossz hír az, hogy olyan vírussal, mint a koronavírussal még nem találkozott az emberiség. Ezért úgy tekinthetünk rá, mint a vírusok jelenlegi James Bondjára, amely, ha rést talál a pajzson, képes átrágni magát mindkét védekezési rendszeren. Ez a vírus ezzel azt is bebizonyítja, a modern, városi ember nem feltétlenül él egészséges életet

– fogalmazott a biológus.

Ahogy nő az üléssel átlagosan eltöltött idő naponta, úgy romlik az ember állapota. A napi nyolc óránál több már károsan hat a keringésre, a szívre, az izomzatra, a mozgásszervekre, összességében az egészséges emberi szervezeten üt réseket. Egy német kutatás szerint az átlag európai városi ember otthon, az irodában, vendéglátóipari egységekben (ahova autóval jár), akár 12-14 órát is ül naponta.

Az amerikai kardiológusok ezért azt javasolják, 30 percenként mindenképpen álljunk fel, telefonálás közben sétáljunk, kimondott javaslat a home office-hoz, hogy állva gépeljünk, a kamerát pedig tegyük magasabbra és állva tartsuk a meetinget is. Az amerikai kormány három éve ad ki több száz oldalas ajánlást. Ebben megállapították, hogy a lelkileg örömet okozó edzésnek – tánc, kerékpározás, stb. – sokkal pozitívabb, életkor növelőbb hatása van, mint azoknak, amelyeket szenvedve végez az átlagember.

Szász Máté szerint ezért kiemelten fontos, hogyan, mit, mennyit és milyen intenzitással mozgunk, miként tartjuk karban magunkat a kijárási korlátozás alatt.

Vigyázni kell arra is, ne essünk át a ló tulsó oldalára most, amikor úgy tűnhet több a szabadidő. A moderált, közepes erősségű edzés kimondottan erősíti, míg a két véglet, a durva, kemény tréning és a semmittevés, akut módon rombolja az immunrendszert. Ezért a nagyvárosi, sikerorientált, „menő” embereknél kifejezetten károsan hathat, amikor sportmúlt és minden átmenet nélkül 45-50 évesen meg akarják mutatni, mekkora királyok és hirtelen megpróbálják azt a teljesítményt leadni, amire emlékeik szerint 18-20 évesen képesek voltak. Az edzésintenzitás, az edzésterhelés az, ami liginkább számít, amelyet az adott ember saját edzettségi állapotához mérünk. Hosszú Katinka vagy Baji Balázs átlagos edzésébe egy egyszerű ember belehalna, azaz mindenkinek más a közepes, az átlagos

– fogalmazott a Scitec szakembere, aki rögtön egy egyszerű, önmagunkon elvégezhető tesztet is javasolt: az adott edzés után minél lassabban nyugszik meg a szívritmusunk, annál jobban túlterheltük magunkat.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Lehet meglepő, de az élsportolók az úgynevezett edzéshez kapcsolódó immundepresszió miatt fogékonyabbak a betegségekre. A kemény kimerítő edzés fizikai stresszt okoz a szervezetnek, amely csökkenti annak immunitását. És mivel az edzést követően néhány órán át alakul ki ez a nyitott ablak, ilyenkor már a rezidens, rajtunk lévő kórokozók is képesek fertőzést okozni.

Érdekes statisztika: a londoni és a riói olimpiák után is kimutatták, hogy az olimpikonok között mindkét esemény alatt drámaian megnőtt a felső légúti megbetegedések száma. Ez a megfigyelés szintén azt erősíti, az intenzív edzést követően nő a fertőzés kockázata.

Összefoglalva:

a sport kifejezetten hatásos az immunerősítésre, az egészség megőrzésére, de csak akkor, ha a saját teljesítőképességed, fizikai állapotod középszintjén űzöd.

Szász Máté, aki táplálkozás-szakértőként az étkezés milyenségére is felhívta a figyelmet:

A táplálkozás-tudomány hivatalos álláspontja szerint nincs olyan táplálék, amely felkészíti az immunrendszerünket a koronavírus ellen. Ha már bekaptuk a vírust, a testünk védekező rendszerére számíthatunk. Viszont jó hír, a táplálkozás is sokat segíthet ennek karbantartásában. Léteznek specifikus tápanyagok, például a D-vitamin, amely már bizonyítottan erősíti az immunrendszert. A probiotikumok 30-35 százalékban tudják csökkenteni a felsőlégúti megbetegedések esélyét, míg a megfelelő mennyiségű proteinbevitelre szükség van az immunsejtek osztódásában. Ha ezekben dúsan táplálkozunk, segítünk a testünknek.

Hosszú Katinka és dr. Baji Balázs augusztusig lát előre

A meghívott sztársportolók közül Hosszú Katinka, háromszoros olimpiai bajnok úszó és dr. Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutó arról mesélt, hogy a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett kijárási korlátozás alatt milyen gondokkal küzdenek, hogyan változott az életritmusuk, mire figyelnek a táplálkozásukkal, a napi mozgásukkal kapcsolatban.

Hosszú szerint fontos a pozitív szemlélet, hiszen minden megváltozott, de még eközben is folyamatosan alakul a helyzet, egyre szűkül a lehetőség.

„Nálam a stresszt egy dolog okozta, mégpedig a bizonytalanság. Nem tudtuk mi lesz az olimpiával. Amióta a NOB kimondta a halasztást, megnyugodtam, tudok megint tervezni, kísérletezni. Pozitívan élem meg a helyzetet, annak ellenére, hogy felborult a napi rutinom. Minden versenyem kiesett, a vállakozásaimmal sem tudok úgy foglalkozni. Három hete még, ha csak kutyafuttában is, de szakítottam időt mindenre, de ez csak úgy ment, ha lecsíptem az olyan fontos dolgokról, mint a pihenés, a feltöltődés. Figyelmeztetésként élem meg, hogy minden leállt, mert be kell lássam, túltoltam kicsit az elmúlt időszakot. Most kihasználom az alkalmat a regenerálódásra, átálltam nyugisabb működésre. Eleinte úgy fogtam fel, hogy végre van időm pihenni, kikapcsolódni. Eddig minden nap ötkor keltem, azóta nyolckor. Első két hétben a táplálkozásra sem figyeltem, de most, hogy már »kitomboltam magam«, kezd beállni a mostani napi rutinom. Új cél van. A cél, amíg lehetséges, hogy augusztusban lesz Eb, arra készülök” – fogalmazott az olimpiai bajnok úszó.

Az állatorvosi és élsportolói hivatását is egyszerre végző Baji Balázs próbál abban hinni, hogy ha ebben az időszakban is fegyelmezett, motivált marad, akkor, ha visszakerül a régi kerékvágásba, sokkal magasabb szinten, előrébb tart majd.

„Alapvetően sajnálom, hogy elhalasztották az olimpiát, mert szerettem volna bebizonyítani magamnak és a világnak, hogy képes leszek a sérülés után is kvalifikálni magam Tokióra. De a helyzetemet optimistán is fel tudom fogni, kaptam plussz egy évet, amely lassít a sérülés utáni visszatérésem hajszolt tempóján. Ennek köszönhetően oda tudok majd figyelni a legapróbb részletekre is a felkészülésemben, olyanokra, amelyekre amúgy nem lett volna idő, ha 2020-ban van az olimpia. A kevesek egyike vagyok, akinek jól sült el az olimpia elhalasztása, de sajnálom, hogy így alakult. Katinkához hasonlóan én is augusztusig nézek előre. Az eredeti tervek szerint augusztus 26. és 30. közöt Párizsban lesz az atlétikai Eb, erre még célként tekintek” – fogalmazott a világbajnoki bronzérmes gátfutó.

24.hu