Hírek
2017. Október 26. 05:03, csütörtök |
Belföld
Forrás: mti
A betörésből többen tanulnak, mint egy autóbalesetből
Egy kutatás szerint az autóbalesetet elszenvedőknek csak a fele változtatott vezetési szokásain az eset után, a betörést átélt válaszadóknak viszont közel 80 százaléka tett valamit azért, hogy a jövőben elkerülje a bajt
- közölte a Generali Biztosító szerdán az MTI-vel. A biztosító megbízásából 2017 szeptemberében készült kutatásból kiderül, hogy a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi: a megkérdezettek több mint felével előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajt az autópályán (55 százalék) vagy nem áll meg a stoptáblánál (54 százalék).
Míg 2015-ben a válaszadók 39 százaléka vallotta, hogy volt már autóbalesete, 2017-ben már 45 százalék nyilatkozott így. Az ügyfelek a 2015 első fél évi 25 ezerrel szemben az idei hasonló időszakban mintegy 24 ezer kárbejelentéssel éltek a Generali Biztosító felé. Felidézik, hogy az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7 ezer személysérüléses közúti baleset történt, és 2017 azonos időszakában is ugyanennyi esetet regisztráltak. A legtöbb balesetet (közel 30 százalék) a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza.
A volán mögött számtalan dolog elvonja a figyelmet: a megkérdezettek 88 százaléka szokott zenét hallgatni, 85 százalék beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmet (19 százalék). A biztosító szerint a legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12 százalék válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben, 2017-ben már közel ötször annyi (59 százalék), ráadásul az autóban mobilozók több mint 40 százaléka nem használ kihangosítót. Magyarországon a gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8 százalék szokott vezetés közben.
A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására vezetési szokásain. Más a helyzet a betöréssel, az érintettek 79 százaléka tesz valamit azért, hogy ne történhessen meg még egyszer. Leggyakrabban biztonságosabb zárat (54 százalék) vagy ajtót (31 százalék) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22 százalék), illetve rácsot rakatnak fel (17 százalék), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.
A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült: a legtöbben valamilyen nehéz bútor mögé rejtik otthon tárolt értékeiket (45 százalék), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett (20 százalék). A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16 százalék) és ruhakupac közé (9 százalék) is szívesen dugják el, amit féltenek.
Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, a legféltettebb kincsek a készpénz (40 százalék), a laptop (20 százalék) és a mobil (12 százalék), a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39 százalék). Többen vannak viszont, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon, az érintettek közel fele válaszolt így - ismerteti a Generali.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Március 25. 13:00, szerda | Belföld
Az EU-ban 1,4 százalékkal nőtt az új autók eladása februárban
Az Európai Unióban éves összevetésben 1,4 százalékkal, 865 ezer 437-re nőtt az új autók eladása februárban - áll az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA honlapjára kedden fölkerült jelentésben.
2026. Március 25. 09:00, szerda | Belföld
31,5 milliárd forintos uniós támogatásból újulnak meg egészségügyi intézmények
Európai uniós támogatás segítségével 31,5 milliárd forintból újulnak meg egészségügyi intézmények
2026. Március 25. 08:00, szerda | Belföld
Orbán Viktor: egy ukránbarát kormány háborúba viszi az országot
2026. Március 25. 06:38, szerda | Belföld
Magasabb infláció és alacsonyabb gazdasági növekedés, mint amit vártak
Továbbra is indokolt az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés, a geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet okán - mondta Varga Mihály.
