A jeles évfordulóra a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum vándorkiállítást készített, amely betekintést enged e 170 éves időszak történéseibe, továbbá bemutatja annak jelentős eseményeit és jellegzetes tárgyait. A tárlat az Új Magyar Képtárban látható.

A kiállítás a 170 éves időszakot öt nagy egységre osztja fel: 1848-1868, 1868-1918, 1918-1945, 1945-1990, és végül az 1990-től napjainkig terjedő időszak. Az öt időszak mindegyikéhez társul egy-egy egyenruha, valamint zászló, amely jellemzi az adott korszakot.

Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatójának köszöntője után a tárlatnyitón Vargha Tamás honvédelmi miniszter-helyettes kiemelte, hogy a Magyar Honvédség sok csatában vívta ki a szabadságunkat, amivel jól kell tudni sáfárkodni és ezt a szabadságot ma is meg kell védeni. „Ezt teszik a határon szolgáló, vagy a távoli missziókban szolgálatot teljesítő honvédek is, amiért köszönet illeti őket.” - tette hozzá. Vargha Tamás szólt arról is, hogy a Magyar Honvédség fennállásának 170. évfordulóját ünnepeli a kiállítás, amiért köszönettel tartozunk a vándorkiállítás készítőjének, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak. Kiemelte, hogy a kiállítás első vidéki helyszíne Székesfehérvár. Vargha Tamás arra biztatta a fehérváriakat, hogy jöjjenek el az Új Magyar Képtárba és nézzék meg a különleges tárlatot.

A kiállítás hangsúlyos eleme a katonaportrékkal borított Hősök Fala, amelyen hat, különleges életutat bejárt magyar katona portréját, kitüntetéseit és rövid életrajzát mutatják be.

Korom Ferenc vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka köszöntőjében kiemelte, mély üzente van annak, hogy a budapesti bemutatkozást követően a Székesfehérvár ad elsőként otthont a vándorkiállításnak. A vezérőrnagy szólt arról is, hogy napjainkban ismét történelmi eseményeknek vagyunk szemlélői, közreműködői, vagy a honvédség esetében tevékeny végrehajtói.

„A Magyar Honvédség határainkon túli katonai missziókban példaértékű szolgálatot lát el, ez a fokozott tenni akarás figyelhető meg határainkon is, az illegális migráció kockázatainak kezelése kapcsán. Magyarország és a magyar katona ismét része a kereszténység bástyájának és nem kizárólagosan hazánkat, de az európai értékeket is védjük, óvjuk. Ennek a történelmi pillanatnak része a kormány odafigyelése és támogatása, amikor a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretén belül egy rég nem látott folyamat kezdődött.” - fogalmazott a vezérőrnagy.

A tárlaton az 1848-as szabadságharc korszakát egy honvédvadász hadnagy idézi fel. A korszakban az egyéni harcra kiképzett, válogatott legénységű vadász alakulatok joggal tekinthetők a mai elit csapatok előfutárainak. Ugyancsak a szabadságharchoz kapcsolódik a honvédség gyalogsági csapatzászlója. A kiegyezés után megalakuló “második Honvédségre” egy honvéd közhuszár figurája emlékeztet, s egyben képviseli a legmagyarabb fegyvernemet, a huszárságot.

A Nagy Háborúhoz kapcsolódik az 1913-ban megalapított honvéd tüzérség tűzmestere, díszegyenruháján a kitüntetések már a harctéri szolgálatról árulkodnak. A Monarchia és az I. világháború időszakához kapcsolódik az 1868 M honvédségi csapatzászló is. A Horthy-korszakot majd a II. világháborút a Magyar Királyi Honvéd Légierő tizedesének egyenruhája képviseli, csakúgy, mint az 1938 M csapatzászló.

Az 1945-től a rendszerváltásig terjedő időszak bemutatására az MN 46. hadihajós dandár, ismertebb nevén a flotilla matrózának öltözetét választották ki, amely a korszak egyik legnépszerűbb egyenruhája volt. Az 1956-os eseményeket egy 1950 M csapatzászló idézi, amelyből a forradalom napjaiban kivágták a Rákosi-címert.

Nem lehetne teljes a tárlat a Honvédség közelmúltban bevezetett új gyakorlóruházatának bemutatása nélkül, amelyet ebben az esetben egy katonai rendész figuráján láthatunk. Mellette a jelenleg is használt 1990 M csapatzászló jelképezi a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakot.

A tárlatban néhány olyan műtárgyat helyeztek el, amelyek emblematikus szerepet játszottak a Magyar Honvédség történelme során.

Ilyen a fekete tiszti sapka, amely évtizedekig a tisztikar jelképének számított, valamint az 1861 M gyalogos tiszti szablya, aminek modern változatát megkapják az újonnan felavatott honvédtisztek. A fronton harcoló katonákra az 1935 M rohamsisak emlékezet, bocskai sapka pedig, mint a legjellegzetesebb magyar katonai fejfedő kapott helyet a kiállításban. A két bemutatott lőfegyver, az 1895 M Mannlicher gyalogsági puska, a Nagy Háború magyar bakáinak fegyvere, amely még a II. világháborúban is szerephez jutott, valamint az 1965 M AMD gépkarabély, ami a közelmúltra és a sorkatonaságra emlékeztet.

szekesfehervar.hu